A Naprendszeren kívüli lakható bolygók utáni kutatásban újszerű projektet indítottak kutatók: januártól az Európai Déli Obszervatórium (ESO) négy chilei teleszkópja ultrahűvös csillagok közelében fog ilyen bolygók után kutatni.
A korai univerzum legnagyobb galaktikus szuperhalmazát fedezték fel csillagászok, a proto-szuperklasztert Hüperionról, a görög mitológia titánjáról nevezték el, aki a napot tartotta. A gigantikus képződmény tömege a becslések szerint a Napnál egymillió milliárdszor (!) nagyobb, és olyan távol van tőlünk, hogy a Földről megfigyelve azt látjuk, milyen volt több milliárd évvel ezelőtt.
Az ESO VLT távcsőegyüttesével végzett új megfigyelések teljes pompájában mutatják az RCW 38 katalógusjelű csillaghalmazt. "Egy igazi égi műalkotás."
Egy 13,28 milliárd fényévre lévő galaxisban az ősrobbanás után mindössze 250 millió évvel kialakult csillagokra, így az eddigi ismert legrégebbi oxigénforrásra bukkant egy nemzetközi kutatócsoport.
A tőlünk 640 fényévre lévő Betelgeuse óriáscsillagot egy olyan vastag gázréteg veszi körül, amely vetekszik a mi Naprendszerünk méretével - mutatták ki európai csillagászok egy új optikai képalkotási technikával készült felvételek elemzése alapján.
